Génbűvészek, Génboszorkák

Alaptézis

  Az ÉLET valami teljesen más, mint amit ma elfogadunk annak. Az igazi életet falni lehet. És ehhez hozzá tartozik az is, hogy felfaljuk a környezetünket.
  Úgy tűnik az ősi kultúrákban még értették ezt:
Edd meg a környezeted! Tavasztól-őszig, reggeltől-estig fald fel. Minden növényt ami körbevesz, ízlelj meg, kóstolgasd az élet ízét. Minden növény érted teremtetett!

  Egy természetes élőhelyen az ember olyan szinten együtt lélegzik a természettel, hogy magától értetődően "legeli le" a növényzetet ami körülveszi. Ebben a létben érhető el az szint, ahol az embert sem testi, sem lelki problémák nem kísértik.
  Persze, ez ma már hihetetlennek tűnhet, s valódi okait sem értjük a folyamatnak. Mi idézte elő mindezt? A válasz valójában roppant kézenfekvő és egyszerű:


A szándék

  Egy olthatatlan vágy a változatlanságra. Az egyformaságra, az azonosságra. Egy igény arra nézve, hogy az ember képes legyen ugyanolyan ízvilágú és zamatú almát termelni a hidegebb esős éghajlaton, mint a mérsékelt égöv időjárása mellett. Függetlenül a termőföld minőségi különbözőségétől. Északon és délen ugyanaz az íz, keleten és nyugaton ugyanazok a felismerhető fajták, függetlenül az időjárási viszonyoktól.

Ki tudja hányszorosan keresztezett, nemesített Jonagold  alma

  A történet régebbi mint gondolnánk. S a szándék évszázadok alatt lassan teret nyert, mivel csak egyetlen aprócska feladat volt mi megoldásra várt:


A teremtés 

A szándék szerinti "teremtés" az ősi Isteni teremtéssel ellenkező irányban fejti ki hatását.

  Az Isteni teremtő erő úgy alkotta meg az élőlényeket - növény, állatot, embert - , hogy önmagukban is fejlődésképesek legyenek. Ez a teremtés alapköve.
  S habár a teremtés kezdetén - mikor még egy földrész és azonos éghajlat létezett - az élővilágnak nem kellett túl sok kihívással szembenéznie, de az életben maradás egyik nélkülözhetetlen tulajdonságaként az összes teremtmény a változás és változtatás lehetőségének képességével rendelkezett. Azon képességgel, hogy megváltozott életfeltételek, megváltozott körülmények között is képes legyen fennmaradni, fejlődni és szaporodni. Ez a tulajdonság az alkalmazkodó képesség.
  Ennek a tulajdonságnak köszönhető többek között a növények gyógyító hatása, mikor a növény a környezetéből nyert információk alapján - éteri, energetikai és fizikai (mikor a növényt megérintjük, vagy ültetés előtt a magokat a szánkba vesszük) - a megfelelő biológiai anyagok előállításával az adott betegség ellenanyagát kezdik el szervezetükben előállítani.

Régi Magyar ellenálló almafajta: Batul alma

  Miután az emberben megtörtént a szétválás, az elkülönülés, a föld is keresztül ment ezen a változáson. A egy földrész lassan darabjaira szakadt, és létrejöttek a különböző földrészek és különböző éghajlati viszonyok. Az állatok és az ember ekkor kezdte el alkalmazni e képességet, melynek hatására új szokásokat és tulajdonságokat vett fel.
  A növények is hasonlóképpen reagáltak: szervezetükben az új körülményeknek megfelelő biológiai anyagokat kezdtek el termelni, minek hatására alakjuk, színük és terméseik íze, illata megváltozott. Az alkalmazkodó képesség használatának lehetőségével - mely végtére is az életben maradást szolgálja - kialakultak a különböző térségekre, területekre jellemző tájfajták. S a teremtés bőségesebb és sokszínűbb volt, mint valaha...

  A szándék pontosan értette, hogy pusztán ezen képesség "kitörlésével" is már az azonos minőségek ösvényére léphet. Mindez abban az időben mikor az ember még képességek szintjén űzte a ma alkímiaként nevezett tudományt. Tudatában voltak, hogyan lehet ezt a génekben tárolt információt megváltoztatni, s létrehozni olyan fajokat, melyek eltérő körülmények között is - alkalmazkodó képességük rovására - ugyanolyan jellemzőkkel rendelkeznek.
  S ekkor megszületett a géntudomány, melynek sikeres képviselői egy nemes cél érdekében nekiláttak "átkódolni" az élővilág néhány kiválasztott példányát. A génbűvészek megkezdték működésüket...

  A folyamat nagyon régen kezdődött, tán el sem hisszük. Azóta a szándék is "fejlődött" s a törekvés is új irányba mutat. A Géntechnológia új vizekre evezett, s ma már a saját maga által generált folyamatokból sem tud hatékonyan kikeveredni. A "minőségbiztosítás" oltárán feláldozott életképesség, minden területen megmutatkozik, s számomra nagy hasonlóságot mutat azzal, amin mi emberek is keresztül mentünk az elmúlt évszázadok, évezredek alatt.
  Az általunk - génbűvészek és génboszorkák által - létrehozott teremtményeket nyilvánvalóan csak művi beavatkozások árán tudjuk életben tartani. Ez az egyik oka a sok vegyszer használatának, a metszési kötelezettségnek, a különféle tápoldatoknak.(Hasonlóképpen az emberekhez, akár bevalljuk, akár nem.)
  A mai génboszorkák már talán egy mocsári teknőst is sikeresen kereszteznének egy köszméte bokorral, s csupán a céltalanság és a funkcionalitás az egyetlen akadálya annak, hogy ez nem történik meg. Valójában azonban ez az a folyamat amelynek fel kell nyitnia a szemünket.

  A teremtés olyan alkotások létrehozásában valósul meg, mely teremtmények önmagukban is fejlődésre képesek. Ezt kell szemünk előtt tartanunk, és én úgy vélem ez a legnyomósabb érv amellett, hogy visszanyúljunk azokhoz az ősi növényfajtákhoz, és vadnövényekhez, melyek még életképesek és melyeket még nem környékezett meg ellenteremtő szándék.
  Az ilyen kertek létrehozásáról és azon tévhit eloszlatásáról, miszerint a föld-, és kertművelés kemény munkával érhető csak el, a Műanyagkert, Édenkert - A gyógyulás útján és a Kezdetben Vala az Ige című bejegyzésekben írok.

  Ránk vár a gyönyörű feladat, hogy hosszú idő után a helyes útra lépve, melyet az igaz teremtő szándék mozgat, helyreállítsuk a földön az elveszett paradicsomot.

Kezdjük el!