Szellemi alapok

Ki mondja meg nekem

  Véleményem szerint kétféle törvény létezik. Külső törvény és belső törvény.

Külsőnek nevezem azokat a kényszerítő erejű és félelemre alapozott törvényeket, melyeket egy uralkodó és nem emberi természetű szándék hoz létre. Ezeknek tartalmát és rendelkezéseit pontosan ismerjük, hiszen ezek hivatottak "szabályozni" a civilizált társadalmak viselkedését. E törvények megítélését meghagyom mindazoknak, akiknek szándékukban áll foglalkozni velük, valamint azoknak akik létrehozzák őket.

  Szólni kívánok azonban a belső törvényekről. Azokról a törvényekről melyeknek felismerésére minden embernek lehetősége van, s melyek elvezetik az egyént annak felismeréséhez, hogy ezen törvények, mindig és mindenhol jelen vannak, állandó és örök érvényűek.

  Úgy gondolom azok az emberek, akik hozzám hasonló utat jártak be, vagy legalább is hasonló felismerésekhez jutottak, ráébredtek ezekre az alapelvekre. Azok az emberek, akik készen állnak egy minden szempontból új és tartalmasabb életet élni, nyilván felismerték, hogy a társadalmunkban hazug csillogás köntösébe bujtatott értékek nem pusztán halott, hasznavehetetlen és ártalmas dolgok, de még a túlélésünket sem szolgálják.

  Mert az igaz, örök érvényű törvények Isten által írottak,s mindnyájunk szívébe vannak vésve. Ezek a törvények szolgálnak alapul az emberben újjáéledő etikának, mely az egyetlen igaz mérce az ember számára.

  Az én utam izgalmas. Sokáig nem is kerestem. Azután csak egyre kerestem és kutattam. Rájöttem, hogyan szakította szét a civilizáció az emberi egységeket, és hogy a civilizáció szó a szó szoros értelmében a "kívülállók" csoportját jelenti. Íly' módon én nem is büszkélkedem azzal, hogy civilizált vagyok. Csak arra vagyok büszke, hogy elindultam egy másik úton. Csak ez számít.

  A Szellemi törvények erejét minden ember beláthatja, hiszen minden nap találkozik a következményeivel, akár tud ezekről a törvényekről, akár nem. Így minden bizonnyal az elkövetkezendő társadalmakban és közösségekben, úgy mint a pár ezer évvel ezelőttiekben nem lesz szükség külső törvényekre. Tudunk mi élni ezek alapján is. Illetve: Csak ezek alapján tudunk élni.

A teljesség igénye nélkül, új életünk alapjai:

A Szellemi Törvények

  Az élet egy játék, melyet egy mindent átfogó Tudat talált ki, és játszik el az én örömömre. Minden létező, az egész teremtett világ az Egy megnyilvánulása, amely az „életjátékhoz" anyaggá sűrűsödött.

  Az evolúció nem más, mint az egység újrafelismerése a sokaságban. A játék kezdetén egóként élem meg magam, amely mindennel szemben áll, ami nem az „Én". Ez az ego önálló forma, önálló akarat és önálló szükséglet alakjában nyilvánul meg. Mihelyt felszámolom látszólagos elszakadásomat az Egésztől, ismét Igaz Valóm tudatára ébredek.

  Az élet egyetlen értelme a tapasztalatszerzés, amelyből felismerések születnek - ez az egyetlen, amit az életemből magammal vihetek, mivel mezítelenül jöttem, és mezítelenül is fogok távozni.
Mindaz, amivel itt rendelkezem, azt kölcsönkapom az élettől, melyet előbb vagy utóbb, de legkésőbb ezen életem végén vissza kell adnom.

  Kezdetben volt az Egynek azon akarata, hogy sok legyen, s ez az akarat teremtésként nyilvánult meg. Valamennyi létező az ő akaratának kifejeződése. Minden lélekkel teli. Minden lélek elszakíthatatlan része a teremtés univerzális lelkének.

Ezen a világon semmi sem történik véletlenül, hanem minden az ok és okozat törvénye szerint működik.

  A szeretet alaptörvénye annak az erőnek, melyet mi Istennek nevezünk. Az igaz szeretethez vezető úton az első lépés, hogy úgy kell a másikhoz odafordulni, hogy érte semmi jutalmat ne várjak, és magából az odafordulásból nyerjek magam számára boldogságot és megelégedettséget. A szeretet a mi valóságos létünk, ezért nem kell és nem is tudjuk megtanulni, csupán engednünk kell, hogy bennünk létezzen.

A harmónia törvénye gondoskodik arról, hogy a különféle hatásokat kiegyenlítse, és ezáltal a harmónia mindig megmaradjon, vagy legalábbis gyorsan visszaálljon. Ahol sok a fény, ott sok az árnyék is, vagy: aki elvesz, attól elvétetik, és aki ad, annak adatik. Neki köszönhető, hogy minden szélsőséges érték csak egy bizonyos pontig tartható, mígnem fellép a reakció, mely kiegyenlíti és visszaállítja a harmóniát.

  Az evolúció törvénye magában foglalja a változékonyság elvét. Minden állandó változásban van. Semmi nem maradhat úgy, ahogy most van. Már a kezdet magában foglalja a véget, amely egyidejűleg valami újnak a kezdete, ami ugyancsak véget fog érni, hogy ismét valami újnak adjon életet, és ez így megy a végtelenségig. Ennek a megállapításnak ugyanis az ellenkezője is igaz: ha minden véget ér, ami valaha kezdődött, akkor az, aminek nincs kezdete, vége sincs: az egyetlen erőnek, az életnek, a létnek!

  Minden mozgásban van, semmi sem áll, minden rezeg. Az energia és az anyag csupán különböző frekvenciájú rezgések manifesztációja. Minden gondolat, minden érzés, minden kívánság vagy akarat különböző frekvenciájún rezgés, és erejüknek, illetve tartalmuknak megfelelően hatnak.
  Nincs olyan, ami ne volna rezgésben, miként olyan sincs, aminek csupán egyetlen rezgése volna. Minden mindennel összefügg, és befolyásolja egymást. Ekképpen tehát minden rezgés egyszerre ok és valamely korábbi ok okozata. A gondolkodás szellemi energiák mozgósítása. A kitartóan aktivizált energia láthatóvá válik.

  A tudatalatti úgy gondolja, hogy a gondolatok azonosak a kívánsággal, ezért aztán azonnal megjeleníti, amit gondolunk. Minden létező valójában besűrűsödött szellem. Az egész teremtés ennek az egyetlen szellemnek a produktuma, gondolatainak manifesztációja. Az általunk Istennek nevezett egyetlen szellem mindannyiunkon keresztül hat.

  A teremtés tökéletes, de nincs befejezve, folyamatosan történik - rajtunk keresztül. Minden gondolatunkkal változtatunk a teremtésen. Mindent el tudok érni, amire csak gondolok. Ami korlátok közé kényszerít, az az én gondolatom és az én hitem. Ha megnyitom magam, gondolataimat és hitemet kitágítom, megszüntetem ezeket a korlátokat, minden lehetővé válik számomra.

Az anyag energia, az energia pedig nem más, mint az egyetlen tudatos szellem tevékenysége.

  Minden létezőnek két pólusa van ugyan, valójában azonban minden egy. Minden látszólag ellentétes, lényegét tekintve azonos, csak kifejeződési fokát tekintve különböző.

Minden szélsőséget egy ellenirányú szélsőség egyenlít ki.

„Mint fent, úgy lent, mint lent, úgy fent. Miként a legkisebben, azonképpen a legnagyobban, miként bent, úgy kint."

  A hasonló hasonlót vonz magához, és általa megerősödik. Két különböző dolog taszítja egymást. Az erősebb meghatározza a gyengébbet, és önmagához hasonlóvá teszi.
  Mindenki csak azt tudja magához vonzani, ami pillanatnyi rezgésének megfelel. A félelem tehát magához vonzza azt, amitől félünk.

  Minden ember a valóságnak csak azt a részét érzékeli, amelyre képes rezonálni, és ez nem csupán az érzéki észlelésre vonatkozik, hanem a teljes valóság észlelésére igaz.

  A teljesség törvénye azt jelenti, hogy az élet teljessége szellemi örökségként áll rendelkezésünkre, éspedig minden pillanatban. Mihelyt az ember felismeri Igaz Valóját, és birtokba veszi szellemi örökségét, a teljesség törvénye manifesztálódni fog az életében. Aki ezt a törvényt teljes egészében megérti, az többé semmiben nem fog hiányt szenvedni.

  Életkörülményeinket gondolataink által teremtjük meg. Mi gondoljuk ezeket a gondolatokat, amelyek cselekedeteket vonnak maguk után, melyek aztán egész életünkre hatással vannak - megteremtik a mi valóságunkat.

  Minden képszerű elgondolásunk arra törekszik, hogy megvalósuljon. Minél tisztább és élesebb a kép, annál könnyebben gyűlik fel benne a megvalósulást szolgáló energia. Ha eközben a hittel szemben fellép az akarat, mindig a hit győz. A képszerű elgondolások esetében minden erőszakos igyekezet az ellenkező hatást éri el.

  A hit „belső tudás", amely nem külső bizonyítékokon nyugszik, hanem az igazság és a valóság belső felismerése. Az igaz hit az a bizonyosság, hogy amit kívánok, az meg kell hogy jelenjen, ha megnyitom magam az egyetlen erőnek, és azt a kívánt célra koncentrálom.
  Hitünk dolgozhat nekünk is, de ellenünk is, a hit ereje ugyanis azt fogja megvalósítani, amiről az ember legbelül mélyen meg van győződve.

  A világon minden az ok és okozat elve szerint működik. Minden teremtés okozat, amely mögött egy teremtő áll, akinek az akarata a teremtettben megvalósul. Az, ami volt, mindig összefügg azzal, ami lesz. Amit mi véletlennek nevezünk, az nem más, mint valamely rejtett ismeretlen ok kifejeződése.

„Mindenki azt kapja, amit előidézett. Sem többet, sem kevesebbet és nem is mást." Minden egyes gondolat, érzés, szó és minden cselekedet ok, amelynek okozata van, és minden okozat minőségben és mennyiségben tökéletesen megfelel az oknak.

   Így hát nincsen sem véletlen, sem jutalom vagy akár büntetés, hanem kizárólag csak ok és okozat. Az ok és okozat láncolata nem a születéssel kezdődik, és nem is ér véget a halállal, hanem összeköti az egyes inkarnációkat, és bölcsen egymáshoz kapcsolja őket.

  Semmi nem teszi az embert igazán boldoggá, amit kívülről megszerezhet. A boldogságot nem lehet birtokolni. Mindaddig, amíg kívül keresem a szerencsémet, a boldogságomat, keresésem eredménytelen marad.